10 óra körül ébredtem, kávéra, cigire vágyva. Férjem prezentálta a reggeli szertartás kellékeit, majd az első néhány korty kávé után, a cigimet szívva felhívtam a könyvelőnket, Erikát. Évek óta hozzá járunk, nagyon jó szakmai és emberi kapcsolat alakult ki köztünk amióta ismerjük őt. Bármilyen agyafúrt adózási, vállalkozással kapcsolatos kérdéssel fordulunk hozzá, ő tudja a választ, vagy ha mégsem, akkor rövid időn belül utánajár.
- Szia Erika, Bea vagyok! Remélem nem én ébresztettelek - köszöntöttem.
- Szia Bea! Dehogyis, már rég fent vagyok. Miben segíthetek?
- Ha ma fogadóképes vagy, akkor elugranék hozzád a múlt havi papírokkal, és lenne pár kérdésem is.
- Jöhetsz nyugodtan akár most is, a fiúk elmentek pecázni, egyedül leszek egész hétvégén.
A fiúk alatt a férjét és a nagy fiát értette. Sokat jártak együtt horgászni, ezt már tudtam róluk. Ilyenkor Erika nyugodtan tudott dolgozni legalább. Az irodája otthon volt, praktikusan elkülönítve a lakástól. Ahogy egyszer mondta, így nincsen a szeme előtt a munkája az otthonában, de mégis minden elérhető pillanatok alatt.
- Oké, akkor összeszedem magam és átmegyek.
- Rendben, várlak - felelte, majd elköszöntünk egymástól.
- Szívem - fordultam a férjemhez -, felöltözöm, aztán átmegyek Erikához a papírokkal, majd elintézem a hétvégi bevásárlást is.
- Azt megcsinálom én, úgyis van pár apróság, amit mára hagytam. Ne te cipekedj.
Emiatt is szeretem annyira a férjem, mert ügyel az ilyen apróságokra, mint a bevásárlás cipelése.
Összekaptam magam, a hónom alá csaptam a papírjainkat, és elindultam Erikához. Ki akartam kérdezni arról, hogyan és milyen számlát kellene adnom a Zoliék féle munkákért, vagy egyáltalán mi lenne a legjobb adózási szempontból. Azon törtem a fejem, hogyan kérdezzem meg mindezeket úgy, hogy ne áruljam el, végül is is pornózni fogok. Mire odaértem, nem volt még épkézláb ötletem, így arra gondoltam, majd rögtönözni fogok. Bementem a nem nagy, ám annál ízlésesebb irodájába, ahol megkínált egy kávéval, majd elkezdtünk beszélgetni. Odaadtam az előző havi számlákat, amiket egyenként átnézett, majd betette egy dossziéba.
- A telefonban azt mondtad, lenne még pár kérdésed.
- Igen, így van. Hívtak minket filmezni, pontosabban statisztálni filmekhez - kezdtem bele, mivel hirtelen jobb nem jutott az eszembe. - A kérdésem az, hogyan járunk jobban az adózással, milyen módokon juthatunk hozzá az ott megkeresett pénzekhez?
- Statisztálás? Ez hogy jött a képbe nálatok? - csodálkozott rám.
- Egy régi ismerős keresett meg ezzel a minap, és addig nem akarunk választ adni neki, amíg veled át nem beszéltük ezt a dolgot - próbáltam elbagatellizálni a dolgot, hogy elejét vegyem más kérdéseknek is.
Erika elmondta a lehetőségeket, az eseti megbízási szerződésektől kezdve addig, hogy ha kibővítjük a vállalkozásunk tevékenységi körét, akkor számlát is adhatunk, és így még költségeket is elszámolhatunk.
- Milyen bővítésre lenne szükség? - kérdeztem.
- Gyere, ülj ide mellém a géphez, mindjárt utána nézek - hívott a monitor elé.
Ahogy odaültem, ő meg akart nyitni egy új oldalt, e helyett egy már megnyitott lap ugrott fel. A monitorról egy meztelen, nagyon jó testű, igencsak megtermett farkú pasi nézett velünk farkasszemet.
- Hoppá! - csúszott ki a számon. - Ő ki?
- Ne haragudj, megnyitva maradt egy oldal, amit nézegettem, mielőtt megérkeztél - felelte zavartan, miközben kapkodva igyekezett új lapot nyitni.
- Ne siess, hadd nézzem csak ezt a szép hímet! - szóltam rá.
- Érdekel téged is? - nézett rám kissé meglepődve.
- A jó pasikból sohasem lehet elég - néztem rá vigyorogva. - Ha jól látom, akkor az egyik legnépszerűbb szexpartner kereső oldalról nyitottad meg ennek a férfinak a képét.
- Igen. Ezek szerint ismered ezt az oldalt te is?
- Nagyon is! - feleltem.
- Én még csak pár hete regisztráltam ide, mesélj már, mert én alig igazodom itt ki, és azt sem tudom, mi merre hány méter.
- Rendben, de előbb halljam, te mit keresel ezen az oldalon?
- Ha megígéred, hogy nem adod tovább, akkor elmondom - nézett rám.
- Rendben, megígérem. Nos, miért is vagy ezen az oldalon?
- Szeretőt keresek - szakadt ki belőle egy nagy sóhajtás.
Mint egy vallomást, úgy mondta el, hogy több, intenzívebb, szenvedélyesebb szexre vágyik, mint amiben otthon része van a férjével. Elmesélte, volt már kapcsolata a férje mellett, és most megint szeretne megismerni valakit.
- Te honnan ismered ezt az oldalt? - szegezte nekem a kérdést, miután befejezte a mondandóját.
Az én válaszom kicsit hosszabb volt, mint az ő vallomása. Nem kerteltem, elmeséltem neki töviről hegyire mindent, a házibarátokat, Zsuzskáékat, Zolit, és most már őszintén elmondtam, milyen filmekben szerepelnénk. Kikerekedett szemekkel nézett rám.
- Mindig is éreztem, hogy a felszín alatt te egy vulkán lehetsz, de azt nem gondoltam, hogy ilyen vagy! Annyira jó nektek, hogy ilyen a kapcsolatotok a férjeddel, bárcsak a mienk is hasonló lehetne, de az én férjem elzárkózik minden ilyesféle dologtól. Tudja ugyan, hogy milyen vagyok, szerintem a volt szeretőmet is sejtette, de nem adott ennek hangot. Szerintem ő úgy van ezzel, hogy amiről nem tud, az nem is létezik, így nem is zavarja őt.
- Szóval akkor te most itt nézelődsz, keresgélsz - adtam hangot a nyilvánvaló dolognak.
- Igen, de én nem alkalmit keresek, és szerintem itt a legtöbben csak arra vágynak.
- Jól látod, ez így van. Nem egyszerű hosszútávra jó szeretőt találni. Figyelj csak, van egy ötletem, de előtte egy kérdés.
- Oké, kérdezz.
- Vonz téged a csoportos szex?
- Olyasmire gondolsz, mint amiről az előbb meséltél nekem, amit ti is csináltok?
- Pontosan.
- Fantáziálok róla, és igen, izgat a gondolat.
- Akkor azt mondom, hogy ma este nálunk van a helyed. A hétvégén most úgyis egyedül vagy itthon, még csak magyarázkodnod sem kell, hova mész este. Bemutatnék neked pár igazán belevaló férfit.
- De én még sohasem voltam ilyen helyzetben - tiltakozott reflexből. - Mi lesz, ha nem tetszem, vagy ha olyan dolog történne, amihez nincsen kedvem?
- Egyrészt a mi partnereink intelligens, kultúrált emberek, tiszteletben tartják ennek a világnak az íratlan szabályait, és semmi olyanba nem kényszerítenének bele, ami az akaratod ellen való lenne. Ha csak meg szeretnéd ismerni a társaságot, és csak szemlélődnél, akkor sem fog senki sem kinézni téged, ne félj.
- Biztos vagy ebben?
- Teljesen biztos, és ráadásul hozzánk jössz, nem ismeretlenekhez. Mi leszünk a házigazdák, megígérem, hogy vigyázni fogunk rád.
- Jól hangzik, de ez nagyon hirtelen ért engem, nem is tudom mit mondjak.
- Csak annyit, hogy eljössz - nevettem rá.
- És ha ott menet közben meggondolom magam bármiben is?
- Akkor elköszönsz és hazajössz, nem lesz semmi gond.
- Adsz pár órát végiggondolni a dolgot?
- Persze, és ha döntésre jutottál, hívj fel. De most akkor azért beszéljük meg, amiért jöttem - nevettem rá, feloldva a helyzet komoly hangulatát.
Végig vettük a lehetőségeket, mindent átbeszéltünk, majd ahogy befejeztük kezdtem szedelőzködni. Ahogy mentem volna ki az ajtón megállított.
- Miben menjek este?
- Micsoda? - néztem rá kérdőn.
- Mit vegyek fel este, amikor megyek hozzátok? Döntöttem, ott leszek.
- De jó, hogy eljössz! - öleltem át. - Vegyél fel bármit, amiben csinosnak érzed magad. Ha szereted a szép fehérneműket, akkor válassz olyat, amiben a legdögösebbnek érzed magad - kacsintottam rá.
- Rendben, van miből választanom, ezzel nincs hiba. Mikorra menjek?
- 8 után jöhetsz, várunk - ezzel elköszöntünk egymástól.
Épp csak elindultam hazafelé a kocsival, amikor megcsörrent a telefonom, a férjem volt az.
- Szia drágám! Mi a helyzet? - kérdeztem tőle.
- Szia édesem! Merre jársz?
- Most indultam haza. Miért kérded?
- Otthon várlak, majd elmondom - felelte szűkszavúan, majd letette a telefont.
Vajon mi lehet az a dolog, ami miatt felhívott, de mégsem akarta elmondani a telefonban? Na mindegy, hamarosan megtudom, ha hazaérek. 10 perc múlva bekanyarodtam a házunk elé, a férjem láthatóan izgatottan várt már az ajtóban.
- Mi történt, mi van veled? - kérdeztem tőle kicsit aggódva.
- Gyere be, és ülj le - fogta meg a kezem, és szinte behúzott a házba.
Leültünk a nappaliban egymással szemben, mindkét kezem megfogta, a szemembe nézett, és belekezdett.
- Emlékszel hányszor mondtam, hogy te vagy nekem a főnyeremény, és soha, semmiért és senkiért nem cserélném el a kapcsolatunkat?
- Persze, hogy emlékszem, de ahogy belekezdtél, ezzel a frászt hozod rám! Valami baj van?
- Amióta vállalkozók vagyunk, azóta tudjuk, hogy pénzügyileg két gond érheti az embert: a kevés és a sok pénz problémája.
- Uramisten, ne tedd belém az ideget, nyögd már ki mi a baj! - kiáltottam rá.
- Elérkezett a sok pénz problémája az életünkbe drágám - vigyorodott el. - Nyertünk a lottón! - kiáltott fel, majd felugrott a fotelből.
- Ne szórakozz velem, hallod? - mondtam neki. - Mennyit nyertünk?
- A főnyereményt, több, mint 1,5 milliárd forintot.
- Szeretem a viccet, de ez annak erős lenne - szóltam rá.
- Nem viccelek, tényleg nyertünk. A múlt hét végén húzták ki a számokat, de mivel én csak szombatonként megyek a lottózóba, így most tudtam meg, hogy mi nyertünk. A hölgy, aki ellenőrizte a szelvényt elsápadt, azt hittem elájul, majd felhívtuk együtt a szerencsejáték vonalat, ahol a szelvény száma alapján megerősítették, hogy valóban ez a nyertes szelvény.
Ezzel benyúlt a zsebébe, és elővette a milliárdot érő papírcetlit.
- Most már két főnyeremény is van az életemben - nézett a szemembe, és megcsókolt -, de akit most a karjaimban tartok, ő az igazi, a legnagyobb nyeremény nekem. Nagyon szeretlek, mindennél jobban!
- Én is nagyon szeretlek, és nekem is te vagy a főnyeremény! - csókoltam vissza. - És most hogyan tovább?
- Vissza kell mennem a hiperbe, mert még nem vásároltam be.
- De hülye vagy! - legyintettem meg az arcát. - Tudod te jól, hogy most a bevásárlás érdekel a legkevésbé!
Letörölhetetlen vigyor terült szét az arcán, ami olyan volt, mint a holdvilág: kerek és ragyogó.
- Utána kell néznünk az elkövetkező napokban majd, hova, mennyi pénz kerüljön. Befektetési alapok, bankszámlák, stb...Lövésem nincsen az egészről, így még abban is tanácsot kell majd kérnünk valakitől, hogy merre induljunk el. Azonban egy valamiben biztos vagyok: ezt az egészet nem verhetjük nagy dobra, ugye tudod? Irigy országban élünk, és nagyon nem szeretném, ha amiatt, mert ránk szakadt a Nemzeti Bank, most megromlanának a baráti kapcsolataink.
Igazat kellett adnom neki, bár szívem szerint azonnal elújságoltam volna pár embernek ezt a hírt. Egyáltalán hogyan fogom megállni, hogy ki ne fecsegjem? Majd megpróbálok erőt venni magamon - gondoltam.
Le kellett higgadnunk, mert annyira hihetetlen volt ez az egész, hogy euforikus állapotba kerültünk. Hajmeresztő ötletekkel bombáztuk egymást. Némelyiken jókat derültünk, és voltak, amiktől felszaladt a másik szemöldöke. Amikor kissé visszavettünk a nagy lelkesedésből, eszembe jutott Erika.
- Este eljön hozzánk a könyvelőnk is a buliba - újságoltam el a hírt.
- Nocsak, ez meg hogy lehet? - nézett rám kérdőn.
Elmeséltem neki az irodában történteket, majd elkezdtük összeszámolni kikre is számíthatunk az este folyamán. Pár perc alatt körbetelefonáltuk azokat, akikben nem voltunk biztosak, és így kezdett összeállni a társaság. Péternek küldtem egy e-mailt, mert hétvégén őt sohasem szoktam felhívni, nehogy bukta legyen belőle neki otthon. Őt szerettem volna bemutatni Erikának, szerintem jó páros lehetnének. Kareszról és Gáborékról tudtuk, hogy jönnek, egy férfival a másik társaságból, Zsuzska biszex barátnője, Kriszti is jön egy pasival. Aztán jön még Gianni, Zoli, és persze mi a férjemmel, és a friss hús, Erika. 7 férfi, 4 nő tuti.
- Kevés férfi várható ma estére - szóltam oda a férjemnek.
- Miért, mennyien leszünk? - kérdezett vissza.
- 7 férfi, és 4 nő biztos, Péternek e-mailt küldtem, de ez még nem igazán jó ivararány szerintem. Nem ártana még pár pasi, mit gondolsz?
- Ismerve benneteket, csajokat, valóban nem ártana egy kis erősítés. Van jelölted, akire gondolsz, hogy elhívnád?
- Lennének, mindjárt fel is hívom akikre gondoltam.
Telefon ismét a kézbe, és kezdődhetett az utolsó előtti pillanatban történő szervezkedés. Mit mondjak, vagy más programjuk volt, vagy nem voltak itthon akiket elértem. Puff neki, most mi legyen? Mentő ötletként Zoli jutott az eszembe, hátha elhívná magával pár barátját. Remélhetőleg vannak olyan ráérő pornós barátai, akik nem okoznának csalódást. Gyorsan megcsörgettem, és szerencsére el is értem őt. Vázoltam neki a gondomat, amin ő jót nevetett.
- Ne aggódj, meg lesz a létszám, csak mondd meg, milyen férfiakra vágynál!
- Extrém lenne a kérésem, ha nagyfaszú négereket kérnék tőled?
- Kicsit igen, de meglátom mit tehetek. Visszahívlak hamarosan - ezzel elköszönt.
Közben a férjem összekapta magát a bevásárláshoz, ami elmaradt. Néztem őt, ahogy egy új milliárdos a régi módon szedelőzködik. Annyira szeretem nézni, amikor próbál koncentrálni, el ne felejtsen valamit.
- Drágám, nyugi! Légy szíves szedd össze a gondolataidat, koncentrálj, nehogy nekem a bevásárló központ helyett máshol térj magadhoz! Látom rajtad, hogy azt sem tudod, merre van az előre.
- Én most azt sem tudom, hogy fiú vagyok-e vagy lány - felelte vigyorogva.
- Szerintem fiú vagy, és ha akarod, akkor be is bizonyíthatom neked - villantottam rá egy kacér mosolyt.
- Miféle bizonyításra gondoltál?
- Szívesen leszopnálak most, ha van hozzá neked is kedved.
- Ezt kérdezned sem kellett volna! - felelte. - Hol szeretnél leszopni?
- Itt ahol vagyunk - válaszoltam, majd egy szempillantás alatt ledobtam magamról mindent, csak a combfixem maradt rajtam. Közben a férjem is levett magáról mindent, és álló fasszal elém lépett.
- Elég csak rágondolnom a szádra, és azonnal kemény leszek.
- Tudom édesem - néztem fel rá, immár előtte térdelve. - Add a számba a farkad, és szopasd meg a te kis ribanc feleséged!
Nem kellett biztatnom, azonnal betolta a számba a kemény rudat. Ütemes mozgott benne ki-be, makkját egészen a garatomig letolva.
- Fogd meg a fejem, markolj a hajamba, és rendesen dugd meg a számat, erre vágyom! - mondtam neki, egy pillanatra kivéve a faszt a számból.
- Ahogy szeretnéd!
Ezzel két kézzel erősen belemarkolt a szőke fürtjeimbe, és elkezdte baszni a számat, ahogy azt én szeretem. Megfogtam a fenekét, és magamba húztam, egy-egy ütemnél nem engedve ki a számból, hanem bent tartottam hosszú másodpercekig. Tudtam mennyire élvezi, amikor tövig van a farka a számban.
- Senki nem szop így, mint te! - kiáltott fel. - Nem fogom sokáig bírni, mindjárt elélvezek.
Valóban nem bírta sokáig. Üvöltve kezdett el élvezni, ahogy szokott, spermájával megtöltve a számat, beterítve az arcom, a melleim. Imádom, ha egy férfi ilyen sokat spriccel rám, ez minden alkalommal begerjeszt engem elég rendesen.
- Huhh! Nem semmi mennyiséggel ajándékoztál meg ismét! - nyugtáztam az engem beborító eredményt.
- Ezt hozod ki belőlem drágám - nyögte a válaszát remegő térdekkel.
- Megyek, rendbe szedem magam, te pedig indulhatsz vásárolni - adtam ki neki az ukázt.
Ekkor megcsörrent a telefonom, Zoli hívott, akiről szinte teljesen megfeledkeztem időközben.
- Küldetés teljesítve - szólt bele a telefonba. - Estére egy néger és egy félvér pasit viszek hozzátok magammal.
- Ezt komolyan mondod? - kérdeztem fülig érő mosollyal.
- Teljesen komolyan. 9 után érkezünk hozzátok. Most azonban le kell tennem, mert vezetek. Akkor este nálatok! Szia! - köszönt el.
- Szívem! Zoli hívott, hoz még két fiút magával, így meglesz a kellő férfierő estére - szóltam az indulófélben lévő férjem után.
- Kiket hoz még?
- Egy néger és egy félvér fiút, ennyit mondott csak.
- Na, akkor felköthetitek az alsóneműt ma este csajok! Az a sanda gyanúm, hogy rendes altesti kiképzésnek lesztek kitéve -vigyorgott vissza rám az ajtóból kaján mosollyal.
- Végül is, különleges nap ez a mai így már több tekintetben is, nem de?
- De bizony, igazad van, azonban most már tényleg lépek vásárolni - ezzel becsukta maga mögött az ajtót.
Bevettem magam a fürdőszobába, és már a meleg vízben áztatva magam felhívtam Zsuzskát, hogy elújságoljam neki, egzotikus élményben lesz részünk este Zoli révén. Hallatszott a hangján a lelkesedés, és tudtam, régóta vágyakozik már arra, hogy néger pasival szexelhessen. Miután letettük a telefont, behunytam a szemem, és arra gondoltam, mennyi jó dolog történt ma már, és még közel sincsen vége a napnak.